"Amikor kétségek közt vagy, két út közül választhatsz: mehetsz balra vagy mehetsz jobbra. Azt mondják, a kudarc nincs a lehetőségek közt, de ez nevetséges. A kudarc mindig is egy lehetőség. A kudarc a legkönnyebben elérhető lehetőség mindig és mindenkor, de az egy választás. Választhatsz, hogy elbuksz vagy sikeres leszel."
Chael Sonnen
Várni a megfelelő hullámra...
Az életünket egy kicsit a szörfözéshez tudnám hasonlítani, folyamatosan a megfelelő hullámra várakozunk. A különbség csupán annyi, hogy a szörfös amikor megérkezik a hullám, meglovagolja és figyelmét összpontosítva megpróbál fennmaradni a víz tetején, együtt mozog az áramlattal, míg az emberek többsége megmarad a várakozás periódusában.
Igaz, hogy a hullámok mindenkihez megérkeznek lehetőségek formájában, azonban ezeket vagy nem vesszük észre, vagy nincs bátorságunk élni vele.
Ebben a stagnáló életvitelben persze a boldogság is ritkán kopogtat be, hiszen nem adunk magunknak esélyt rá, hogy ránk találjon. Sokan úgy gondolják, hogy a kibontakozás, a fejlődés, az előrehaladás néhányak kiváltsága, akiknek már eleve adott hozzá a megfelelő testi, vagy szellemi képesség. De ez ebben a formában nem igaz, nyilván nem lesz mindenkiből élsportoló, vagy feltaláló, de az élet más területén alkothatunk valami fontosat. Nem is kell nagy dolgokra gondolni, csupán arra, hogy megtaláljuk a nekünk való hivatást, amiben örömünket leljük, vagy a meglelő társat, akivel összhangban tudunk élni és segíteni egymást a fejlődésben. A lehetőségek szinte minden nap elhaladnak mellettünk, egyszerűen éberebbnek és nyitottabbnak kell lennünk a változásra. Mialatt a mindennapi rutin köti le a figyelmünk nagy részét, elmegyünk azok mellett a jelzések mellett, amelyek egy újabb irányba vihetnék az életünket. Persze az alvó üzemmódnak is vannak "előnyei", kényelmesnek mondható, hiszen nem vár tőlünk semmiféle erőfeszítést, azonban a jutalma is a ráforditással megegyező mértékű.
A belső munka, az önismeret segitségével áthelyezhetjük a fókuszunkat egy magasabb nézőpontra, ahonnan könnyebben észrevesszük a figyelmeztetéseket, jeleket. Igy nyitva hagyjuk az ajtót a változás előtt, engedélyt adunk magunknak arra, hogy mindig a megfelelő emberekkel, a megfelelő környezetben tevékenykedjünk. Ebben az esetben a várakozás szakaszából átlendülünk a megvalósítási periódusba, ahol kiteljesedhetünk mind szakmailag, mind a magánéletünkben. Nem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy innen már minden simán fog menni, csak meg kell találni a megfelelő utat. Amikor rálépünk a saját ösvényünkre minden egyes sikerért, örömteli pillanatért meg kell dolgoznunk, oda kell tenni magunkat, azonban pont ebben a munkában, ebben az utazásban fogjuk örömünket lelni.
Rajmon Beáta