Minden kapcsolatnak van egy íve, ami megmutatja, hogy két ember hol tart a közös utazásban, a megismerkedés fázisánál, a másik fél komolyabb feltérképezésénél, az eltérő elvek ütköztetésénél, illetve azok elfogadásánál, a közös jövő tervezgetésénél, vagy az érzelmi elköteleződésnél. Van, akinek néhány hónap elegendő, hogy a kezdeti lépésektől eljusson az elköteleződésig, míg mások évek alatt sem engedik be a párjukat teljesen az életükbe. Ennek több oka is lehet, a családból hozott negatív minta / pl. szülők válása /, a bizalom hiánya, a szabadság elvesztésétől való félelem, teljesen eltérő értékek, hitrendszerek, illetve az elköteleződéssel járó feladatok elutasítása...
Amikor két ember egymásra talál, két különböző világ találkozik, és nagyon ritka, hogy ezek a világok tökéletesen egymásba simuljanak. A kérdés az, hogy a partnerek a közös keresztmetszetek megtartása mellett a saját elveiket, hitrendszerüket is meg tudják-e őrizni a kapcsolatban. Amikor az egyik félnek fel kell adnia önmagát, hogy a kapcsolat müködőképes legyen, az előrevetíti a kapcsolat halálát. Viszont, ha a partnerek tolerálják egymás elveit, hitrenszerét, az sok nehézségen át tudja segíteni őket közös utazásuk során. A kezdeti láng, a rózsaszín köd egy idő után eltűnik, és a rög valóság marad. Érdemes arra törekedni, hogy ebben a valóságban is képesek legyünk felfedezni a másikban a szépet, az értékes tulajdonságokat úgy, hogy közben megőrizzük a saját világunkat.
Talán azokban a kapcsolatokban a legnehezebb fenntartani a harmóniát, az egyensúlyt, ahol az egyik fél folyamatos belső munkát végez, változik a hitrendszere, míg a másik beleragad a 'racionális valóságba', emiatt a partnerek egy idő után teljesen eltávolodhatnak, és azt vehetik észre, hogy két eltérő világ él bennük, és ezek a világok szinte sehol nem találkoznak. Az egyik fél számára fontossá válik a tudatosság, az intuitív út, ahol olyan döntéseket hoz, amire nincs ésszerű magyarázat, míg a másik fél észérvek mentén próbál navigálni, és nem érti, hogyan lehet megérzések alapján cselekedni, hogyan lehet rábízni az életet a benső hangra. Szerencsés esetben a pár azon tagja, aki előrébb jár a szellemi úton maga mellé segíti a társát, de ehhez az szükséges, hogy a partner nyitott legyen egy másik valóságra. A mély, tiszta szeretetre épülő kapcsolatok könnyebben kiállják az idő próbáját, gördülékenyebben mennek át a nehézségeken, és az ilyen kapcsolatokban a felek nyitottak lehetnek a másik belső világára éppúgy, mint arra a hitrendszerre, amit ők képviselnek a világban.
Önismereti kérdések: Hogy érzed, mennyire mutattad meg magad a kapcsolatodban? Mennyire képviseled az elveidet? Hogyan tolerálod a partnered életszemléletét? Az érzelmi elköteleződés nehéz, vagy könnyű lépés volt számodra? Mennyire különbözik a te benső világod a partnered világától? Megtaláljátok-e a közös keresztmetszetet? Akartok-e együtt fejlődni, egy irányba nézni?
Ha szeretnél a témáról bővebben, kicsit más nézőpontból is olvasni látogass el a www.felicitysheer.com weboldalamra, ahol a Blog - Csak Tagoknak menűben megteheted, illetve vásárolhatsz a webáruházból könyveket.
Rajmon Beáta