"A képesség, hogy valaki tud kitartani az akadályok ellenére is, az a tulajdonság, amit az emberek legjobban csodálnak másokban, és jogosan: valószínűleg ez a legfontosabb jellemvonás, amelynek birtokában nemcsak sikereket érhetünk el, de még élvezni is fogjuk az életet."
Csikszentmihályi Mihály
Életrevalók
Nem oly rég megnéztem egy rendkívül szórakoztató, ugyanakkor mély lelki mondanivalóval rendelkező filmet. /Életrevalók/
Ha pusztán filmajánlásnak szánnám ezt az írást, akkor ezt a pár sort osztanám meg.
Az ejtőernyős baleset után tolószékbe kerülő gazdag arisztokrata Philippe, felfogadja otthoni segítőnek a külvárosi gettóból jött Drisst.
Azt az embert, aki most szabadult a börtönből és talán a legkevésbé alkalmas a feladatra. Két világ találkozik és ismeri meg egymást, és az őrült, vicces, meghatározó közös élmények nyomán kapcsolatukból meglepetésszerű barátság lesz...
A film megtörtént eseményt dolgoz fel.
A filmajánláson túl a saját gondolataimat is leírnám a témával kapcsolatban. A film üzenete abszolút pozitív, egy olyan világba csöppenünk általa, ahol nincs lehetetlen, amelyben a szereplők olyan értékeket fedeznek fel önmagukban és olyan örömöket találnak a mindennapjaikban, ami előtte rejtve volt számukra. A különbözőségeik által kaput nyitnak egymás számára, olyan lehetőségekkel ismertetik meg a másik felet, ami teljesebbé teszi az életüket. Olyan tanítást adnak át egymás számára, ami gyökeresen megváltoztatja egész addigi életüket, sőt értelmet ad neki...
A film kapcsán felmerül bennem néhány kérdés...hányan tudjuk így élvezni az élet adta apró örömöket? Hányan látjuk meg a nehézségekben a belső fejlődés lehetőségét? Mennyire vagyunk nyitottak a "kívülről" jövő tanításokra? Mennyire vagyunk képesek pozitív módon viszonyulni a velünk történő eseményekhez? Mennyire tudjuk elfogadni a másik embert, képesek vagyunk-e meglátni az értékeit és nem utolsó sorban tudunk-e igazán élni?
Aki kedvet kapott a film megtekintéséhez, annak jó szórakozást kivánok!
Rajmon Beáta